Hírek, szakcikkek Időszerű a terményraktárak preventív védelme

Ez a folyamat a terménytárolók és környezetük felkészítése a termény fogadására, beleértve annak preventív kezelését is.

Mezei gabonamoly imágója búzán (Fotó: Hertelendy P.)

A betakarított mezei termények helyes tárolása külön szakma, amelynek művelőin az egyes gazdaságokban akár több tíz milliós gabona és egyéb termény tételek sorsa múlik. Ez a tudás viszont több olyan alapvető igazságon, „ökölszabályon” nyugszik, amelyek megismerése és betartása nem kerül pénzbe, ugyanakkor a „józan paraszti ész” logikájából kiindulva bárki által könnyedén elsajátítható. A raktári kártevőktől mentes raktár és termény nem egy elérhetetlennek tűnő cél. Logikus, a kártevők betelepülését és életfeltételeinek ellehetetlenítését módszeresen, egymásra épülő lépések sorozatával úgy is el lehet érni, hogy növényvédő szereket tényleg csak végszükség esetén használunk.

A raktári károsítók nem teremnek minden bokorban, így megelőzés gyanánt legegyszerűbb a fertőzési forrásokat kiiktatni. A raktárban előforduló károsítók alapvetően négyféle módon kerülhetnek érintkezésbe a terményünkkel, illetve kerülhetnek be a raktárba.

Véletlenszerű, spontán betelepülés. Ez leginkább elhanyagolt környezetű raktárak esetében gyakori, ahol a kihullott, rothadó termény, a tisztítási hulladék akár a raktár külső falánál található. A kártevők akár spontán mozgásuk útján is bejuthatnak ilyenkor.

Aszalványmoly hernyója és imágója (fotó: Hertelendy P.)

Aktív bevándorlás. Ez leginkább akkor következik be, ha a raktárban a termény csírázni, rothadni kezd. A gabonazsizsik pl. nem tud repülni, de a csírázó gabona szagát 800 méterről is megérzi és gyalogosan eljut az ilyen terményhez. Itt ugyancsak a közeli fertőző gócok a ludasok, de a helytelen raktári gyakorlat csak segít a fertőzés kialakulásában.

Passzív bevándorlás, azaz behurcolás. Szélsőségesen gyakori fertőződési útvonal. Elég, ha a boltban vásárolt lisztet, darát, stb. valaki bent felejti a raktárban és máris megtörténhet a fertőzés. Aszalványmolyt pl. leginkább bolti áruval lehet „beszerezni”. De ilyen behurcolási forrás lehet egy zsák termény a malacoknak, gyakorlatilag bármi, amelyben raktári károsítók előfordulhatnak. Sokszor a legjobb raktári károsító „vektorok” mi magunk vagyunk. Bármi, ami nem közvetlenül a raktárba való, potenciálisan kártevők behurcolási eszköze lehet.

Eleve fertőzött a raktár. Ez is nagyon gyakori jelenség. A raktárakon belül a sarkokban, oszlopok mellett, vagy a tartószerkezet védelmében rendkívül sok régi termény maradványa lapulhat. Ezeken a helyeken jó eséllyel találhatók különféle raktári károsítók. Lehet benn még el nem adott termény is. Ezek mind fertőzési veszélyforrások.

A kártevőtől mentes raktár eléréséhez az előbb leírtak alapján meglehetősen sok dolgot kell kizárni, de ezek egyike sem bonyolult, teljesíthetetlen feladat. Tisztában kell lenni azzal, hogy a terménytároló – bármennyire is szeretnénk elérni – nem független a környezetétől. A kártevők elleni védelmet már a raktáron kívül célszerű elkezdeni. Kintről, a környezetből a raktárba haladva logikai sorrendben az alábbi teendőket célszerű elvégezni.

A raktár környezetének rendbe tétele. Sok helyütt találkozni azzal a jelenséggel, hogy a terménytároló tiszta, a padlózatról akár enni is lehetne, de a raktárak szűkebb–tágabb környezete szemét és gaztenger változatos elegye, amelyben a raktárból kijutott, nedves, rothadó termény, tisztítási és egyéb hulladék több éves maradványai találhatók. Ez egy igencsak nagy veszélyforrás. Sokszor nem is nézi senki, hogy milyen rovarok, atkák gyalogolnak a raktár külső falán. Ott kint már túlszaporodtak, éheznek, keresnek új táplálékot. Sokszor csak pár métert kell megtenniük és el is érték a Kánaánt. Tehát elsőként a raktárak külső környezetét kell megszabadítani minden ilyen régi termény maradványtól és lehetőség szerint célszerű tisztán is tartani. Ha már sikerült a raktár körül eltüntetni a régebbi időkből származó fertőző forrásokat, nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy annak újratermelődését is megakadályozzuk. Ilyenkor lehet megoldani a víz elvezetését is. Sokszor derül fény arra a problémára, hogy a régi időkben odaömlött termény, odahordott ez–az–amaz, vagy csak oda borított tisztítási hulladék nem engedi a vizet elfolyni a raktár mellől. Egy alulról nedvesedő raktárat a későbbiekben szárazon tartani szinte lehetetlen feladat.

Állatok mozgásának fizikai korlátozása. Itt nem a gabonazsizsikre, vagy más raktári kártevőre gondolunk, hanem a madarak és a rágcsálók bejutását korlátozó fizikai gátakra. Madarak ellen messze a legjobb a baromfiháló. A raktári atkákat sokszor viszik át a lábukon egyik raktárból a másikba. A rágcsálók ellen sem lehetetlen a védekezés. Viszont nem elég kitenni pár rágcsálóirtó ládát, azokat rendszeresen ellenőrizni, újra tölteni is kell.

Nagy lisztbogár és gabona zsizsik terményes zsákon (fotó: Hertelendy P.)

A raktár belső rendjének kialakítása. Hazánkban itt is igen nagy az elmaradás. A terménytárolót a termények tárolásán kívül sok ezernyi egyéb dologra is használják, pedig ez jelentős veszélyt jelenthet. Egy terménytárolóban csak a tároló gépészeti berendezéseinek és a tárolt terménynek kellene megtalálhatónak lennie. Gyakorló gázmesterként jó magam is tapasztaltam ez ügyben extrém dolgokat. Szívességből beengedett és „ott ragadt” dolgoktól, zsák terményektől kezdve idegen gépek, berendezések tömkelegén át, egészen a régebbi, „már azt se tudjuk, kié” terményekig szinte minden előfordul. A terménytárolóban minden idegen tárgy, áru, göngyöleg potenciális fertőzési veszélyforrás. Hiába van kint és bent is patika tisztaság, hiába gázosítják le a terményt, ha pl. van a sarokban egy zsák búza, amelyet majd valamikor valaki el fog vinni. Lehet, már vinni se kell, mászik az magától is, annyi kártevő van benne. Az idegen gépek, berendezések belsejében is lehet ismeretlen mennyiségű és állapotú termény, amelyből könnyedén kártevők szabadulhatnak ki.

Raktár takarítása. Egy raktár belseje óhatatlanul poros. Ráadásul a sarkokban, zugokban maradhat korábbi termény. Mind a két dolog veszélyes és a raktáraktól minél messzebbre száműzendő. A régebbi termények maradványai szinte biztos, hogy raktári atkák rezervoárjai. Amelyek – ha lehetséges – minél hamarabb átmennek a frissen betárolt terménybe, ahol sokkalta jobb életfeltételeket találnak. A por ugyanakkor közvetlenül és közvetve is káros lehet. Közvetlenül úgy, hogy kártevők, pl. raktári atkák ebben is lehetnek. Közvetve viszont gátolhatják mind a raktár fertőtlenítés során kijuttatott permetlé eljutását a raktár felületére, mind pedig nagy adszorbens felületet kialakítva gázosítás esetén sok gázt megkötve esetleg a gázosítás eredménytelenségéhez is vezethetnek. Mind a por, mind pedig a maradékok gondos eltávolítása feltétlenül szükséges a megfelelő raktári higiénia biztosításához.

A raktár és/vagy a termény preventív inszekticides védelme. Ez (mármint a raktárak inszekticides kezelése) az a munkafolyamat, amelyet elég sok gazdálkodó elvégez ugyan, de a végrehajtás mikéntje lehetővé teszi a kártevők fennmaradását. A „szegénység technológiáján” alapuló hazai gyakorlat ugyanis az, hogy egy szántóföldi permetezőgépet függőlegesre állított szóró kerettel körbe küldik a raktárban. Száll is a permetlé szépen az alsó 3-4 méteres szintben. E szint fölé viszont nem jut egy csepp sem. A tartó szerkezetben elbújt kártevők közelébe rovarölő szer így biztos, hogy nem kerül. Ilyen kijuttatási technológia mellett még a legjobb, leghatékonyabb készítmény használata után is marad fertőzési forrás. Pedig ha az előző 4 lépést rendesen végrehajtottuk és egyszer rendesen lefertőtlenítjük a raktárat, akkor a későbbiekben elméletileg nem is kellene ott kártevőknek előfordulniuk. A jelenlegi gyakorlat az, hogy minden évben elvégzi sok gazdálkodó a preventív inszekticides raktár fertőtlenítést, de rosszul. Célszerűbb (és hosszabb távon olcsóbb is) lenne akár csak több évente egyszer, de mindenre kiterjedően, akár szakértő segítségével elvégezni ezt a technológiai lépést.

A raktárak és a bennük levő termények védelme az esetek döntő többségében nem szer választás kérdése, hanem az integrált védelem elemeinek szisztematikus végrehajtásán múlik. Sokkal könnyebb és olcsóbb időben, előre gondolkodva, a józan paraszti észre hagyatkozva megelőzni a fertőződést, mint a már kialakult fertőzést növényvédőszeres kezeléssel, vagy gázosítással felszámolni.

Hertelendy Péter

Agrofil-SzMI Kft.