Hírek, szakcikkek Tél van…
Tél van. A természet pihen. Alszik kinn a búza, repce a hó alatt, a betárolt termények meg a raktárakban pihenve várják, hogy megvegyék, felhasználják őket.
Ez az idilli kép valójában csak a múlt felidézése lehet. Manapság alig van tél, hó is csak mutatóban látható. És a betárolt termények sem alszanak nyugodtan. Több olyan károsító is van, amelyek a már betárolt terményekre fenik a fogukat, illetve a rágóikat. A raktári kártevők télen sem pihennek.
A különböző raktári kártevők (zsizsikek, lisztbogarak, molyok, atkák, stb.…) számára a tél nem igazán a megtestesült Kánaán. A hűvösebb időjárás miatt életfunkcióik lelassulnak, táplálkozásuk és fejlődésük is sokkalta lassabb, mint nyáron. Ugyanakkor sok termelő pont ilyenkor szembesül a jelenlétükkel. Ennek oka az, hogy a tavaszi terményértékesítésekre készülve sok termelő csak ilyenkor ellenőrzi a betárolt termények állapotát. A most észlelt fertőzések már jóval korábban ott voltak, csak éppen senki sem kereste őket.
A raktári kártevők ellen felhasználható hatékony védekezési technológiák (preventív inszekticides permetezés, gázosítás) a fagyos, téli időjárás alkalmával gyakorlatilag hatástalanok. A preventív inszekticides permetezés már nevéből adódóan is nem kuratív, utólagos, a már kialakult fertőzés megfékezésére való. Ezek az egyébként rendkívül hatékony készítmények a károsítók mozgó alakjai ellen hatásosak, amelyek épp készülnek betelepedni a betárolt terményekbe. De télen, hidegben, egy rejtett zugba lerakott pete ellen ne várjunk el semmiféle hatást. Ezek a készítmények nem ilyen felhasználásra lettek kifejlesztve.
A terménygázosítás számára sem ideálisak a téli viszonyok. A hidegben minden kémiai folyamat lelassul, így a kijuttatott fémfoszfid tablettákból, pelletekből a foszforhidrogén gáz felszabadulása is. A károsítók, de főképp a nyugvó alakok (pete, báb, krizális atka alakok) légzése annyira lassú, hogy fizikailag és élettanilag lehetetlen kellő mennyiségű gáz felvételét ezeknél elérni. E nélkül viszont életben is maradnak, meghiúsítva ezzel esetleg az áru értékesítését.
A gázosítás ugyanakkor eredményes lehet, ha roppant gondossággal, a maximális dózis közelében használjuk a készítményeket és akkorra időzítjük a kezelést, amikor az igencsak változékony télen egy, a tavaszt idéző felmelegedés érkezik. Célszerű bármilyen lehetőséget megragadni a gáznak minél gyorsabb és egyenletesebb behatására. Erre a kényszer-keringtetéses módszerek, pl. silóknál a J-System alkalmazása igen jó lehetőség.
Érdemes utólag elgondolkodni a terményfertőtlenítés vélhetően igencsak vaskos számlája kifizetése után, hogy miképp lehetne ezt elkerülni. Sok esetben filléres, olcsó, mindennapi praktikákkal megelőzhető a károsítók betelepedése.
Ha tényleg tiszta az a raktár (fent a gerendák között is!), ha elvégeztük a tisztítás, takarítás után az inszekticides raktár fertőtlenítést, ha nincs a raktárban vizes, melegedő, hetek óta kezeletlen góc, ha nincs benne semmi idegen anyag, gép, horribile dictu: termény, ha a raktári gépi technika is tiszta, fertőtlenített és a raktár tényleg terményraktár és nem egyfajta mindenes, bármire jó, fedett hely, akkor sokkalta nyugodtabb lehet a termelő. De a folyamatos terményellenőrzés minden esetben szükséges.
Aki ezeket elmulasztja, az jó eséllyel az értékesítés előtt szembesülhet egy sürgősen megoldandó, drága és esetleg az időjárási tényezők miatt akár kivitelezhetetlen „tűzoltó” védekezéssel.
Hertelendy Péter
Agrofil-SzMI Kft.
