Hírek, szakcikkek Bajban az árpa
Az idei évben az őszi árpát termesztő gazdálkodóknak rengeteg problémával kellett szembesülniük. A márciusi fagyok, a száraz tavasz és a különböző gombás eredetű megbetegedések nagyon megnehezítették a jövedelmező árpatermesztést.
A nyár elejére elhatalmasodó törperozsda, lisztharmat, barna- és hálózatos levélfoltosság fertőzés miatt több helyütt olyan kritikussá vált az állományok egészségi állapota, hogy nem sokkal az érés előtt újabb védekezést kellett beiktatni.
A nyár folyamán az így kialakult hatalmas mennyiségű fertőző anyag a gondozatlanul hagyott, zöldellő árvakeléseken csak tovább szaporodott. Az őszi árpa idei vetésének idejére már szélsőségesen sok fertőző anyag várta ugrásra készen a friss, megfertőzhető zöld lombozat megjelenését.
Az idei ősz ráadásul az átlagosnál jelentősen melegebb és szárazabb volt, ugyanakkor a legtöbb növénypatogén gomba számára még mindig elegendő nedvességet biztosított a gyakori hajnali harmatborítás. A napsütéses órák magas száma és a meleg ősz szinte ideális feltételeket teremtett az őszi árpa legfontosabb kórokozói számára.
Törpe rozsda őszi árpa állományban (fotó: Hertelendy Péter)
A meleg ősz miatt relatíve kevesebb ugyan a barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) tüneteinek aránya, de mellette rendkívül gyakori a jóval nagyobb pusztító erővel rendelkező hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres) előfordulása. Ez a kórokozó már teljes lombfelület vesztést és növénypusztulást is képes okozni.
E két, nekrotróf életvitelű kórokozó mellett két fontos, biotróf kórokozó is pusztítja egyidejűleg az árpák lombozatát. A lisztharmat (Blumeria graminis f.sp. hordei) rendkívül gyors és látványos felszaporodását egyértelműen a napfényes, meleg ősz számlájára lehet írni. Az árpa törpe rozsdája (Puccinia hordei) is döntően melegkedvelő kórokozó, így nagymértékben profitálhatott a szokásosnál kedvezőbb őszi időjárásból.
Zab levéltetű kolóniák őszi búza kalászán (Fotó: Hertelendy Péter)
