Hírek, szakcikkek Megcélzod a csillagokat, vagy törekszel a kiszámíthatóságra?

A kérdés arra irányul, hogy mindig a csúcstermésre vagy inkább a termőterület adottságaihoz igazodó, fenntartható szintű terméshozamra fókuszálva alakítsuk-e ki kukoricatermelési stratégiánkat.

Mind a kettő lehetséges, de először reálisan fel kell mérni a lehetőségeinket. Ha számba vettük az adottságokat (csapadék, talaj, tápanyagtőke és tápanyag-szolgáltató képesség), akkor ezeknek megfelelően kell hibridet, tőszámot és tápanyagszintet meghatározni. A látszólag egyszerű kérdés megválaszolása azonban nem könnyű. Mert ahhoz elegendő – azonban helyenként hézagos, esetleg elavult- tapasztalat áll rendelkezésre, hogy kukoricatermesztésbe fogjunk, de ahhoz, hogy a mérnöki pontosságú, tudásalapú kukoricatermesztést megalapozzuk, sokkal többrétű információra van szükség. Ehhez pedig bővebb ismeretanyag és elmélyültebb kutatás szükséges. Ennek okán az MYP kutatási projektben hangsúlyt fektettek a kukorica-hibridek karakterizálására, azaz az adott genotípusok terméspotenciál-stratégiájának feltárására. A hibrideket több termőhelyen többféle módszerrel vizsgálták meg, és ezek eredményei alapján két kategóriába sorolták őket.

Igáslovak és versenylovak

A „workhorse” (igásló) hibridek változó (talaj, elfogadható mennyiségű termést adnak, nitrogénreakciójuk már  alacsony dózisnál (esetleg nitrogén kijuttatása nélkül is) markánsan jelentkezik, magasabb adagoknál  a nitrogénreakció mérsékeltebb,  illetve egyes esetekben, viszonylag  korán akár termésdepresszió is tapasztalható. (A workhorse hibridek dinamikáját az 1. ábra mutatja.)

1. ábra „Workhorse” hibridek – jellemző karakterisztika nitrogénfelhasználás tekintetében

Igáslovak és versenylovak

A „racehorse” (versenyló) hibridek kezdeti (N=0–60 kg/ha  hatóanyag) nitrogénreakciója alacsony, azonban a nitrogéndózis magas szintre emelésével, ideálishoz közeli környezeti feltételek mellett kiemelkedő termésmennyiség-növekedést mutatnak. (A racehorse hibridek dinamikáját a 2. és 3. ábra mutatja.)

Tehát a körülményeink döntik el, hogy milyen stratégiát választhatunk, és nekünk kell meghatároznunk, hogy ehhez milyen hibridet rendelünk.

2. ábra „Racehorse” hibridek – jellemző karakterisztika a nitrogénreakció tekintetében

Sajnos ahhoz, hogy megalapozottan tudjunk a hibridek közül választani, hazánkban kevés adat áll rendelkezésre, egyes esetekben a döntés nem is adat- (tudás) orientált.

Az MYP eredményei érdekes példát adhatnak a hazai hibridválasztás megalapozására, illetve a projekt segít eldönteni, hogy milyen stratégiát folytassunk. Van-e értelmük nagyon változékony környezeti feltételek mellett a csúcsdöntési kísérleteknek? Ha igen, akkor ezt milyen termésszinten érdemes megpróbálni?

3. ábra „Racehorse” hibridek – jellemző karakterisztika a tőszámreakció tekintetében

A kutatásban a workhorse hibridek 0–60 kg/ha nitrogén hatóanyagra adott reakcióit mérik, amerikai szinten átlagos növényszám (80.000 tő/ha) mellett (1. ábra), míg a racehorse hibrideket ideális körülmények között, magas  nitrogénszint (200–300 kg/ha hatóanyag) (2. és 3. ábra) és számunkra felfoghatatlanul magas tőszámok (90–110.000 tő/ha) mellett tesztelik. A magasabb tőszámnál az egyenletesebb tenyészterület esetleges előnyeit vizsgálva mérik a szűkebb, 20 inches (50,8 cm) sortáv hatását is a termésre.

A vizsgálatban három helyszínen, kisparcellán tesztelték hét nemesítőház 44 hibridjét, melyek széles tenyészidőt öleltek fel. A kísérlet kezeléskombinációi és elrendezésük egyszerre tették lehetővé a genotípusok tesztelését racehorse és workhorse körülmények között is.

1. táblázat Csapadék és hőmérséklet adatok a kísérlet ideje alatt (Yorkville, Champaign, Harrisburg, 2017) a 30 éves átlaghoz viszonyítva

2. táblázat Vetés előtti talajmintavétel eredmények a 2017-es kísérleti helyszínekről (Yorkville, Champaign, Harrisburg, IL) 0-15 cm mélységből a Mehlich 3 módszer használatával

Az 1. és 2. táblázat mutatja a termőhelyek és az évjárat adottságait, a  tenyészidőszakban lehullott csapadék 30 éves átlagát havi bontásban, valamint a kísérleti helyszínek talajadottságait, míg a 3. táblázatban láthatjuk az alkalmazott kezeléseket és kezeléskombinációkat. Szembetűnő, hogy a kíséreti területek adottságai – különös tekintettel a csapadékra – messze meghaladják a mi lehetőségeinket, sőt ilyen mennyiségű csapadék hazánkban egyes termőhelyeken kritikus helyzetet okozna. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a módszer nem jó vagy alkalmazhatatlan itthon, csak a változókat kell a magyar viszonyok alapján meghatározni, vagy a vizsgálati körülményeket kell öntözéssel az illinois-i adottságokhoz közelíteni, például egy terméspotenciál-kísérlet keretében. A vizsgált hibridek ismertetésétől eltekintünk, hiszen nálunk ennek az információnak nincs relevanciája.

3. táblázat Kísérletek eredményeinek összefoglaló táblázata helyszínenkénti bontásban

Eredmények

A kísérleti helyszínek eredményeit kezelésszintenként a 3. táblázat tartalmazza, amelyben láthatjuk a maximum- és minimumterméseket (t/ha), illetve a hibridek kezelésszintenként mért terméseredményeinek átlagát (t/ha). Ha a terméseredményeket összevetjük a kísérleti helyszínek csapadékkülönbségeivel, akkor látható, hogy a csapadéknak még a számunkra felfoghatatlan mennyisége is milyen nagy hatással van a kukorica termésére.

A kísérleti adatok feldolgozása és grafikus megjelenítése lehetővé tette a hibridkarakterisztikák jól átlátható és részletekbe menő megismerését. Néhány hibrid feldolgozott eredményeivel szeretném szemléltetni a kinyerhető információt, illetve a rendszer hasznosságát.

A 4. ábrán láthatjuk egy tipikus workhorse hibrid tulajdonságait. A hibrid már a kezeletlen parcellákban meglévő nitrogénkészlettel (természetes és/vagy maradványkészlet), hozzáadott nitrogén nélkül is hozta a saját termésmaximumát.

4. ábra Az 1. hibridnek a kísérletekben kirajzolódó karakterisztikájának grafkus megjelenítése

További nitrogéndózisokra nem adott termésválaszt. A magas tőállományt jól tűri, ezért a szűkebb, 50,8 cm-es sorközt és az ebből fakadó egyenletes állomány előnyeit nem hálálja meg.

Az 5. ábrán egy tipikus racehorse hibrid tulajdonságait látjuk. Az alacsony és a magas nitrogéndózissal kezelt parcellák lényegesen felülmúlták a kezeletlen parcellák terméseredményét (magas nitrogénreakció). A pótlólagos nitrogénkijuttatás is további termésnövekedést eredményezett. A hibrid legfeljebb közepesen sűríthető, ezért a legmagasabb tőszámnál a sortáv csökkentése kifizetődő lehet.

5. ábra A 2. hibridnek a kísérletekben kirajzolódó karakterisztikájának grafkus megjelenítése

A 6. ábrán egy kifejezetten jól sűríthető, a pótlólagos nitrogéndózisokat termésválasszal megháláló racehorse hibrid karakterisztikáját láthatjuk kirajzolódni. Érdekes, hogy a tőszámsűrítést igen jól tolerálja, ráadásul a szűkebb sortávra is többletterméssel reagál.

6. ábra A 3. hibridnek a kísérletekben kirajzolódó karakterisztikájának grafkus megjelenítése

A 7. ábrán egy rugalmas hibridet láthatunk, mely változó nitrogénellátottság mellett képes a termésmaximumát elérni, a magas nitrogéndózis sem okoz – esetlegesen más hibrideknél megjelenő – termésdepressziót. A magas tőszámot kifejezetten rosszul tűri, ezért extrém sűrítése csak szűk sortávnál valósítható meg.

7. ábra A 4. hibridnek a kísérletekben kirajzolódó karakterisztikájának grafikus megjelenítése

A 8. ábrán egy nagy tőszámot is toleráló, rugalmas hibrid adatait láthatjuk, mely mind alacsony, mind magas nitrogénellátottság mellett jól termeszthető, a szűk sortávból adódó tőszám-egyenletességet –extrém magas tőszám mellett – mérsékelten meghálálja.

8. ábra Az 5. hibridnek a kísérletekben kirajzolódó karakterisztikájának grafikus megjelenítése

A 9. ábrán egy olyan „versenyző” karakterisztikáját látjuk, amelyet vagy a tenyészidejéből, vagy eredendően a genetikai potenciáljából adódóan nem a képességeinek megfelelő kísérletekben indítottak.

9. ábra A 6. hibridnek a kísérletekben kirajzolódó karakterisztikájának grafkus megjelenítése

Azonban nem zárható ki, hogy egy ilyen hibrid a 15-20 t/ha termést megalapozó környezetből kikerülve, gyengébb körülmények között lehetne akár „húzó” hibrid is. A kiragadott példákból látható, hogy ilyen típusú kísérletek végzése – hazai körülményekre adaptálásuk után – igen hasznos lenne a magyar gazdálkodóknak. Az Agrofil  nagyszámú hazai kísérlete mutatja, hogy magyar kukoricatermesztési körülmények között – a csapadékviszonyok és a gyomirtás után – a hibridválasztásnak van a legnagyobb jelentősége a magas termésmennyiség elérésében. A hibridekben rejlő tulajdonságok kiaknázása a gazdálkodók számára kétséges, mert a fentebb bemutatott karakterisztika nélkül meglehetősen bizonytalanok a tudományos alapok.

Következtetések:

–  Annak ellenére, hogy a vázolt kísérletsorozat körülményei nem jellemzik a hazai kukoricatermesztés viszonyait, a módszertan egyértelműen alkalmazható lenne magyar körülmények között, azzal a kiegészítéssel, hogy a kezeléskombinációkat a mi adottságainkhoz kell adaptálni.

–  A magyar agroökológiai körülmények rendkívüli változatossága és a szélsőségek fokozódása nem segíti hazai kísérletsorozat lebonyolítását, de a benne rejlő előnyök megtérülő befektetést jelentenének.

– A kísérletben bemutatott, ám hazai viszonyokra adaptált hibridkarakterisztika kialakítása a tudásalapú kukoricatermesztés megalapozását segítené, és jelentősen csökkentené a jövőben várható, de a jelenben is már érzékelhető versenyképességi problémánkat a keleti versenytársakkal szemben. A hazai adatbázis kifejezetten innovációs alapú előnyt jelentene, amellyel lenne esélyünk javítani pozíciónkon.

– A mérsékelt nitrogénfelhasználással végzett kukoricatermesztésnek is megvannak a genetikai alapjai, csak meg kell keresni és alkalmazni a megfelelő hibrideket.

– A precíziós gazdálkodásban, amelyben genotípus–tőszám–évjárathatás interakciókon túl még megjelenik a termőzónák befolyásoló hatása is, nehezen kerülhető meg egy ilyen, valós hasznot megalapozó tudásbázis létrehozása.
 

Lajos Mihály
Agrofil-SZMI Kft.