Agrofil-SZMI Kft.

Hírek, szakcikkek Rágcsálók kártétele és az ellenük való védekezés

Valószínűleg mindenki találkozott már az idei ősz során megrágott terményes zsákkal, kiodvasított gyökérzöldséggel, rágcsáló ürülékkel és „egérszaggal”.

Mindez nem véletlenül történik, az idei évben a különböző mezei rágcsálók nagyon erőteljes tömegszaporodásának és kártételének vagyunk szenvedő alanyai.

Amióta az ember házban él és élelmet is „raktároz” be magának, azóta egér is van a házban és igyekszik hasznot húzni az őt „gondosan ellátó” gazda cselekedeteiből. Sokszor, ha csak egy rágcsáló van a házban – ház környékén, az fel sem tűnik. Nincs jellegzetes egérszag, a rágcsálás, stb. meg alig észrevehető. A háznál lévő macsek is gyorsan levadássza az egy szem egerentyűt.

Az idei évben kissé más a helyzet. A bőséges csapadék által segített idei dús vegetáció már kora tavasszal mutatta, hogy nagyon magas a rágcsálók populációja. Normál esetben télen nem szaporodnak és egy nedvesebb, „taknyos” tél során erősen csökken a pockok, egerek populációja. Az elmúlt télen viszont nem volt tél, és előtte az ősz is hosszú, enyhe volt. A mezei rágcsálók abban az esetben, ha van elég ennivalójuk, jól bírják a száraz és a havas telet. Csak az esős, vizes telet nem szeretik. Az elmúlt tél ilyen volt ugyan, de a rágcsáló populáció már 2013 őszén rendkívül nagy volt. A természetes pusztulás alig csökkentette a mennyiségüket.

Mezei pocok kártétele cukorrépán

A leggyakoribb faj, a mezei pocok (Microtus arvalis) társas lény ugyan, de a nagy népsűrűséget nem szereti. A többi rágcsáló is hasonló módon viselkedik, így erőteljes felszaporodás esetén hatalmas mértékben megnő a fiatal, de már ivarérett invazív, addig be nem telepített területekre vándorló állomány létszáma. A füves árokpartok, lucernaföldek, de szinte minden bolygatatlan talajú terület ilyenkor, a rágcsálók tömegszaporodása idején ontja magából az éhes, még belakatlan területeket kereső pockokat, egereket.

A házakba való betelepülést segíti, hogy ősszel fokozatosan csökken a szántóföldeken fellelhető élelem, megindul a korábbi élőhelyek szétrombolásával járó talajmunka és ekkor éri el a rágcsáló populáció is a legnagyobb létszámát.

A rágcsálók összetétele nagyon változatos. Általában eléggé sok a rövid farkú, zömök mezei pocok (Microtus arvalis), de nagyon gyakori a tévesen sokszor házi egérnek nézett güzü egér (Mus musculus spicilegus) is. Ha az átlagnál nagyobb egeret látnánk, akkor nem kell kapát – kaszát eldobva patkányt kiáltani, mert jó eséllyel a sárganyakú erdei egér (Apo-demus flavicollis) került a szemünk elé, amely meglehetősen nagy testű és eléggé gyakori.

A nagytestű egér esetén nem kell megijedni, az egér nem patkány! A patkány, főképp a vándorpatkány jellegzetesen nagy testű, ránézésre szálkásabb szőrű, az egérnél lomhább állat, amely mindig nagy járatokat készít.

Az egerek, pockok inkább kisebb, a testüket akár szorító nyílásokat rágnak, építenek, míg a patkány sokkalta nagyobb, a testét nem érintő járatokat, nyílásokat készít. A patkánynak gyűrűzött a farka is, bár általában sem az egér, sem a patkány nem igazán hagy sok időt a gazdáknak a farka tanulmányozására.

Igazság szerint kártétel szempontjából szinte mindegy, milyen rágcsáló telepedett meg a házban, pincében, kamrában, bár a patkány jelenléte nagyobb kárral és rombolással jár. A rágcsálók távoltartására alkalmas módszerek közül ráadásul a betelepülés után már sok lehetőség nem használható. Hiába van fém szúnyogháló az összes nyílászárón, ha a mezőről behozunk egy egerektől hemzsegő bálát, vagy szívességből befogadjuk a szomszéd pár zsák, pár éves terményét, amely már szinte mozog. Jelen időszakban a mezei rágcsálók már bent vannak a házakban, terménytárolókban, ahol van megfelelő búvóhelyük, tudnak táplálkozni, élelmet gyűjteni (a güzüegér azért itt sem tagadja meg magát, amit megevett, annak kb. háromszorosát el is raktározza, olyan helyen, ahol csak ő fér hozzá a készlethez).

A betelepült rágcsálók ellen hatékonyan csak megfelelő rágcsálóirtó-szerekkel lehet védekezni. Ez nem feltétlenül jelenti mérgek alkalmazását. A ragasztós lapok kihelyezése is kellően hatékony. Célszerű lehet a ragasztós lap közepére valami olyan csalétket helyezni, amely a rágcsálók számára az adott területen nem elérhető és vonzza őket. Egy darabka csoki időnként csodákat tud művelni, de ne oda tegyük, ahol egyébként is a süteményt, csokit, édességet tároljuk. Főképp a pockokra, egerekre jellemző, hogy alapvetően nyugalomkedvelő és ínyenc állatok. Egy güzüegér a spájzban, ha nem háborgatják, pár négyzetméteren képes leélni az életét. Ellentétben a vándorpatkánnyal, amely aktívan mozog, vándorol és nagyon kíváncsi természetű. Ha olyan tárolónk van, ahol az emberi tevékenység szinte minimális, oda ezért sűrűn, akár 2 négyzetméterenként is kell tennünk rágcsáló irtószert. Vagy olyan rágcsálóirtó szerelvényt, amely mérget nem tartalmaz. Fontos, hogy ha csalétket használunk, az mindig elüssön a környezetben lévő élelmiszerektől és vonzza a rágcsálókat. A dió-, mogyorótároló edényzet környékén a sajt, vagy a friss tepertő nagyon jó lehet, míg a fél diót szinte észre sem fogják venni az egerek.

Bármilyen rágcsálóirtószert is használjunk, tudni kell róla, hogy az bizony méreg és nem megfelelően használva a házi állatokra, szélsőséges esetben az emberekre is veszélyes lehet. A jelenleg engedélyezett rágcsálóirtó biocidek mind véralvadás gátló hatásúak és elég belőle a rágcsálónak egyszer fogyasztania. Ugyanakkor ezeket a készítményeket nem lehet csak úgy szórni össze-vissza. Úgy kell őket kijuttatni, hogy más állat és ember, főképp gyermekek ne férhessenek hozzá. Erre szolgálnak a különböző rágcsálóirtó dobozok, ládák. A már elpusztult rágcsálót se adjuk oda macskának, kutyának, mert a benne lévő hatóanyag a rágcsálót elfogyasztó jószágra is veszélyes!

Nagyon fontos, hogy a házban, ház körül csak irtószereket használhatunk, a mezőgazdasági területeken alkalmazott rágcsálóirtó szereket nem! Az irtószerekben mindig van egy bitrex nevű, igencsak keserű segédanyag.

Ez az az anyag, amely a rágcsálók és a ló kivételével minden emlősállat számára élvezhetetlenné teszi a mérgezett csalétket. Emiatt ló istállóban csak úgy irtsuk a rágcsálót, hogy a ló még szélsőséges esetekben se férjen hozzá!

Hogy a helyzetet bonyolítsuk, néhány rágcsáló faj hazánkban és az Európai Unióban is természetvédelmi oltalom alatt áll. Ez a rendelkezés ugyanakkor, ha minden előírást betartottunk és a rágcsálóirtó-szereket csak az emberi tartózkodásra és tevékenységre alkalmas épületekben (istálló, pince, verem, stb.) használtuk, akkor mentesít minket a jogi következményektől.

Sok olyan faj van Európában, amely védett. Ha a ragasztós lap pl. olyan egereket fogna, amelyek hátán vékony, fekete csík fut végig középen, akkor jó eséllyel az eléggé gyakori pirók egér (Apodemus agraricus) egyedszámát sikerült apasztanunk, de lehet, hogy a rendkívül ritka, kistestű csíkos egér (Sicista subtilis) populációjában végeztünk pusztítást.

A rágcsálók irtása során folyamatosan figyelni célszerű a kihelyezett rágcsálóirtó szerelvények (ragasztós lap, etető doboz, stb.) állapotát. Ha fogyott a méregből, pótoljuk, ha már por lepi be a ragasztós felületet, akkor azt frissítsük. A mezei rágcsálók betelepedése folyamatos, a jelenlegi helyzet csak a folyamatos betelepülés egy nagyon intenzív időszaka. Érdemes gondosan végezni a rágcsálók pusztítását, sok kellemetlenségtől, kártól szabadíthatjuk meg magunkat.


Hertelendy Péter

Agrofil-SzMI Kft.


Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre!

9235 Püski, Petőfi Sándor utca 7.
Agrofil-SZMI Kft.