Hírek, szakcikkek Kellemetlen őszi meglepetés: A csócsárló

Ugyanakkor ez a károsító egyes években szereti meglepni a gazdálkodókat jelentős egyedszámú, foltokra korlátozódó, de durva mértékű jelenlétével és kártételével, amely meglehetősen gyakran váratlanul éri a termesztőket.

A kártevő életmódja már jól ismert a hazai gabona termesztők számára. Évente egy nemzedéke van, de a fő károsító, a lárva ősszel és tavasszal is károsíthat. Ugyanakkor „gyenge pont” a kártevő élete során a peterakás, mivel petéit nyáron rakja le, amelyhez lehetőleg minél nedvesebb, puhább talajt igényel.

Az elmúlt két év időjárásának hatásai

A gabonafutrinka számára döntő jelentőségű, hogy a peterakás idején milyen az időjárás, talál-e peterakásra alkalmas, kellően nedves talajt. E tekintetben a szélsőségesen csapadékos 2014. év messzemenően kielégítette a kártevő elvárásait. A nyár során egymást érték az esőzések, sok helyütt emiatt a szalmát sem bálázták be és szedték fel a gabona tarlókról. De a szalma okozta árnyékolás és nedvesebb talajállapot az évben nem is volt szükséges a károsítónak a peterakáshoz. Egész nyáron folyamatosan nedves volt a talaj, a gabonafutrinka szinte bárhol ideális állapotokat talált a peterakáshoz. Ezáltal a kártevő népesség a teljes gabonatermő területen szét tudott oszlani, amely azzal a következménnyel járt, hogy nagyobb, az őszi vetéseket durván fenyegető kártevő egyedsűrűség nem alakult ki szinte sehol.

A 2015. év ezzel szemben száraz nyarat, legalább öt, szélsőségesen magas hőmérséklettel járó hőhullámot hozott, amely az aratás után nem igazán tette lehetővé sok helyen a tarlók hántását, a tarlómaradványok és a szalma talajba munkálását. Ennek következtében sok helyütt alakultak ki ősszel, a gabonák vetése után a szalmával dúsabban borított területeken a túlságosan tág szén–nitrogén arány miatt enyhébb–erősebb pentozán hatás miatt kialakuló sárgulások és sajnos csócsárló kártételek is. Az idei évben a gabonafutrinka csak ott tudott némileg nedvesebb, a peterakásra alkalmasabb talajt találni a kalászosok tarlóin, ahol több volt a szalma az átlagosnál.

Ugyanakkor a károsítónak (amelynek állománya az előző év kedvező időjárása miatt némileg nagyobb volt az átlagosnál) ez a kényszerű koncentrációja több helyütt látványos az őszi vetések foltokban súlyos mértékű károsodását okozta.

Védekezési lehetőségek

Csócsárló által elpusztított őszi árpa

A gabonafutrinka lárvái ellen nem igazán problematikus a védekezés. Sajnálatos módon e kártevő ellen a régi, jól bevált előrejelzési módszereket (pl. búzacsomós csalogatás) már szinte alig alkalmazzák. Gyakorlatilag az országban minimálisra tehető azon gazdálkodók száma, akik valamilyen szinten előrejelzésre alapozzák a védekezést. Így viszont már csak az állománykezelés útján tudnak védekezni a kártevő ellen, amikor már a táblákon észlelni lehet a lárvák tömeges kártételét. Az állománykezelés (megfelelő kivitelezés esetén) kellően hatékony, de egy adott kártételt már nem tud megakadályozni. Jobb, ha a kártevő jelenlétének és mennyiségének pontos ismeretében (ezt szolgálná az előrejelzés!) más, esetenként jóval eredményesebb módszereket is be lehetne vetni ellene.

A csócsárló ellen jelen időszakban Magyarországon talajfertőtlenítésre csak a teflutrin hatóanyagú Force 10 CS talajfertőtlenítő készítmény engedélyezett. Hatékonysága nagyon jó, ugyanakkor enyhén gázosodó jellege miatt a kezelés és az azt lezáró talajmunka pontos időzítését követeli meg. Nyilvánvalóan ez a megoldás preventív jellegű, tehát akkor alkalmazható, ha ismerjük az adott táblák fertőzöttségét. Természetesen minden fertőzöttségi adat nélkül is dönthetünk a talajfertőtlenítés alkalmazása mellett, akár más károsítók (pl. drótférgek, főképp korai vetés esetén) jelenléte miatt is. Ugyanakkor az ilyen kezelés esetenként pénzkidobásához is vezethet, amennyiben semmilyen kártevő sem indokolná a védekezést.

Hasonló a helyzet az inszekticidet önmagában, vagy fungiciddel kombinációban alkalmazó csávázószerek felhasználása során is. Ezek a készítmények hatékonyak, de alkalmazásuk bizony plusz költséggel jár, amelyet kellő fertőzés híján megfizetni szintén felesleges költségek generálását eredményezi. A csávázó szerek alkalmazását ráadásul hátráltathatja a vetés után mind a szárazság, mind pedig a szélsőséges mértékű csapadék hullása is. Előbbi esetben a mag kikel ugyan, de a csávázó szer alig szívódik fel a nedvesség hiánya miatt. Ilyenkor a vontatottan fejlődő növényt a kártevő sokkal tovább tudja a legérzékenyebb, legfiatalabb állapotban támadni, ezáltal csávázás ide – vagy oda, de súlyos mértékű kártétel is kialakulhat. Az ellenkező eset sem éppen ideális. Ha sok, a vetés utáni hónapban több mint 100 mm csapadék éri a területet, az esetleg képes úgy leoldani, lemosni, felhígítani a magra juttatott csávázó szert, hogy az már csak minimális mértékben képes bejutni a növénybe és kifejteni a hatását.

Gabonafutrinka lárvája és kártétele

Ilyenkor elmarad a növényi fejlődés blokkolása miatt kialakuló extra károsítás, de a csócsárló ettől függetlenül egy átlagos mértékű kártétel erejéig károsítani fogja a növényzetet. Ebben az esetben döntően a károsító mennyisége szabja meg a kártétel mértékét.

Előfordul olyan mértékű károsítás is, amikor az őszi kalászos állomány rentábilisan már nem menthető meg, így a növényzet kitárcsázása után tavasszal más kultúrával fogják majd a területet hasznosítani. Ilyen esetekben mindenképpen tartózkodni kell a tavaszi kalászos vetésétől. Ez esetben ugyanis a már áttelelt, fejlett, nagy étvágyú lárvák találkoznak fiatal, kis lombozatú, lassan fejlődő növényekkel. Ez a szerencsétlen helyzet esetenként rendkívül durva, esetenként teljes pusztulást eredményező kártételekben csúcsosodhat ki, de általában az átlagosnál erősebb kártételt szokott eredményezni.

A gabonafutrinka lárvája, a csócsárló nem leküzdhetetlen ellenfél. A védekezésre több, hatékony készítmény is a rendelkezésünkre áll. Ugyanakkor e kártevő esetében is a védekezés eredményessége döntően nem a szerválasztáson, hanem a helyes időzítésen múlik.

Hertelendy Péter

Agrofil-SzMI Kft. (2016)