Hírek, szakcikkek Védekezés a fuzáriózis ellen
A kalászos gabonáknak van egy fontos betegségük, amely ellen gyakran még a szélsőségesen extenzív termesztést folytató gazdák sem spórolják el a növényvédő szeres kezelést. Ez a fuzáriózis, amely súlyos minőségi és/vagy mennyiségi kártételt okozhat.
A Fusarium fajok a természetben szinte mindenütt jelenlevő nekrotróf, vagy szaprofág szervezetek. Fontos szerepük van a szén körforgásában, a szerves anyagok pl. tarlómaradványok lebontásában. Ugyanakkor egy részük képes a még élő növényi kultúrákat megtámadni és azokon helyi elhalásokat előidézni. Ezeken az elhalt részeken tud tovább szaporodni a kórokozó. A még élő növényi szövetek elpusztításához más egyebek mellett a Fusarium fajok többsége különböző toxinokat is termel. Ezek a gomba toxinok, mint pl. a zearalenon, nivalenol, dezoxinivalenol, stb. melegvérűekre erőteljesen mérgezőek. Sokszor a rendkívül nagy akut toxicitás mellett a toxinoknak a szaporodásbiológiára gyakorolt hatása is nagyon erős és nem éppen pozitív jellegű.
Nyilvánvalóan a közegészségügy sehol sem engedheti meg, hogy ilyen mérgekkel szennyezett élelmiszer akár emberi, akár állat általi elfogyasztás céljával kereskedelmi forgalomba kerüljön. Ez a mi esetünkben az EU által kötelezően előírt dezoxinivalenol (köz-ismertebb néven: DON) határérték formájában ölt testet, amely a 856/2005/EK rendelet értelmében a gabonafélékre 1, 25 mg/kg DON, 0,1 mg/hg zearalenon értéket határoz meg olyan határérték gyanánt, amely felett a gabona kereskedelmi forgalomba nem hozható. Ez az érték a durum búza esetében 1,25 helyett 1, 75 mg/kg.
Kukorica szártőmaradványok búza vetésben
A hazánkban gyakori Fusarium fajok többsége, így a F. graminearum és a F. culmorum erősen kötődik a kukoricához, annak szármaradványain hatalmas mennyiségben tenyészik. A kukorica utáni búzavetés épp ezért meglehetősen nagy fuzáriózis veszélyt hordoz. Mivel hazánkban a kukorica vetésterülete, illetve a szintén veszélyforrás őszi kalászosok vetésterülete összességében rendkívül magas, ezért tényként fogadhatjuk el, hogy Magyarországon gyakorlatilag minden évben bőségesen elegendő fertőző anyag van a levegőben ahhoz, hogy gabonaállományaink elfertőződhessenek.
A kalászosok közül a Fusarium fajok szinte minden fajt megtámadnak, bár az őszi árpát csak rendkívül nedves körülmények közt képesek érzékelhető mértékben megfertőzni. A durum búza a szélsőséges minőségorientált nemesítési folyamat eredményeként különösen veszélyeztetett.
A Fusarium fajok döntően a kikalászolástól a viaszérés kezdetéig képesek nagy hatékonysággal megfertőzni a kalászokat. Bár tény és való, hogy a kalászos gabonák a virágzás idején a legfogékonyabbak a fertőzésre, de már a kalászolás után jelentékeny mértékű a fogékonyság és csak a viaszérés idejére csökken le elviselhető szintre.
Erős vízborítás a reggeli harmat eredménye
Mivel fertőző anyag a vegetációs időszakban szinte korlátlanul van jelen a levegőben, és a fertőzésre nagyon fogékony stádium is nagyon hosszú a gabonáink életében, így a fertőzést korlátozó tényezőnek a fertőzésre alkalmas időjárás tekinthető. A kórokozó Fusarium fajok nem kimondottan csapadékigényesek, a fertőzéshez pár órás felületi vízborítás is elegendő. Nyilvánvalóan forró, száraz időjárás mellett kicsiny a fertőzés hatékonysága. Ugyanakkor egy pár órás reggeli harmatborítás is súlyos fertőzés okozója lehet.
A fuzáriózis elleni védekezés alapja sokkal inkább a helyes kijuttatási technika, mintsem a szer megválasztása. Döntő jelentőségű, hogy a védekezést preventíven és megfelelő irányból, a kalászt oldalról lepermetezve kell végrehajtani. Erre a célra jó eséllyel más, a korábban használtaktól eltérő szórófejet (pl. dupla réses, Turbo Fllod Jet, stb.) kell használni és nem szabad sietni. Tapadásfokozó adalék használata nagyon is ajánlott.
A fuzáriózis nem egy leküzdhetetlen probléma. Ugyanakkor szinte megkerülhetetlen az eredményes gabonatermesztés számára. Sajnos, a genetikai védelem a kenyérbúzák esetében még – finoman szólva – nem eléggé hatékony. Sok fajta esetében járványos években durva összeomlást is tapasztalhatunk. Sajnálatos módon jelenleg nincs olyan fajta, amelyet nyugodt szívvel lehetne úgy ajánlani termesztésre, hogy nem igényel fungicides védelmet a fuzáriózis ellen.
Szintén gondot okoz, hogy az EU listára történő feljutással hazánkban is termeszthetővé váltak akár szélsőségesen fogékony fajták is. Ilyen fajta termesztése esetén igen jó eséllyel egy védekezéssel nem tudjuk a kívánt szintre lecsökkenteni a fertőzést, csak két, célzottan fuzáriózis elleni kezeléssel tudjuk megvédeni a fertőzéstől az állományt.
Hertelendy Péter
Agrofil-SzMI Kft.
