Hírek, szakcikkek Zöld futószalag
Csapadékos, aratást hátráltató nyár van. Olyan vegetatív szezon van a gabonatermesztő gazdák háta mögött, amikor sok esetben durva növénykórtani eredetű támadásokat kellett elszenvedniük, vagy időben végrehajtott permetezésekkel elhárítaniuk.
Viszont a tavaszi–nyár eleji kalászos gabona kórokozó – invázió következményeként a lisztharmat kivételével szinte valamennyi, a kalászos gabonákra veszélyes növénybetegség kórokozója rendkívül nagy mennyiségű fertőző anyagot termelt, amelynek eljutását az őszi vetések növényállományára, mindenképpen célszerű valamilyen módon megakadályozni.
Zöldellő, betegségekkel fertőzött fővetésű gabona (fotó: Hertelendy P.)
A kalászos gabonákra veszélyes kórokozók egy része – sajnálatos módon – nekrotróf, azaz élő növényeket pusztítanak el, de szaporodni csak a már elpusztított növényi felületen hajlandóak. Ilyen pl. a búza szeptóriás levélfoltossága (Septoria tritici), a búza fahéjbarna levélfoltossága (Drechslera tritici – repentis), az árpa barna levélfoltossága (Bipolaris sorokiniana), az árpa hálózatos levélfoltossága (Drechslera teres) és az árpa egyre gyakoribb ramuláriás levélfoltossága (Ramularia collo-cygni) is más egyéb, kisebb jelentőségű kórokozók mellett. Ezek a kórokozók a tarló maradványokon is könnyen átvészelik a nyár aszályos időszakait és közvetlenül képesek támadni az őszi vetéseket. Ez alól egyedül a búza fahéjbarna levélfoltossága kivétel, amely ősszel nem fertőz, de, ha ezek a kórokozók zöld, megfertőzhető lombot találnak a nyár folyamán az árvakeléseken, akkor elindítják a fertőzési folyamatot és tovább növelik az őszi vetéseket fenyegető inokulum mennyiségét.
A kórokozók másik csoportja, döntően az egyes rozsda betegségek viszont biotrófok, azaz csak élő növényi szöveten élnek meg és szaporodni is csak azon képesek. E kórokozók élete a gazdanövény életétől függ. Ha a növény elpusztul, vele pusztul biotróf parazitáinak egész csoportja is.
Dúsan zöldellő árvakelés (fotó: Hertelendy P.)