Agrofil-SZMI Kft.

Hírek, szakcikkek Zöld futószalag

Csapadékos, aratást hátráltató nyár van. Olyan vegetatív szezon van a gabonatermesztő gazdák háta mögött, amikor sok esetben durva növénykórtani eredetű támadásokat kellett elszenvedniük, vagy időben végrehajtott permetezésekkel elhárítaniuk.

Viszont a tavaszi–nyár eleji kalászos gabona kórokozó – invázió következményeként a lisztharmat kivételével szinte valamennyi, a kalászos gabonákra veszélyes növénybetegség kórokozója rendkívül nagy mennyiségű fertőző anyagot termelt, amelynek eljutását az őszi vetések növényállományára, mindenképpen célszerű valamilyen módon megakadályozni.


Zöldellő, betegségekkel fertőzött fővetésű gabona (fotó: Hertelendy P.)

A kalászos gabonákra veszélyes kórokozók egy része – sajnálatos módon – nekrotróf, azaz élő növényeket pusztítanak el, de szaporodni csak a már elpusztított növényi felületen hajlandóak. Ilyen pl. a búza szeptóriás levélfoltossága (Septoria tritici), a búza fahéjbarna levélfoltossága (Drechslera tritici – repentis), az árpa barna levélfoltossága (Bipolaris sorokiniana), az árpa hálózatos levélfoltossága (Drechslera teres) és az árpa egyre gyakoribb ramuláriás levélfoltossága (Ramularia collo-cygni) is más egyéb, kisebb jelentőségű kórokozók mellett. Ezek a kórokozók a tarló maradványokon is könnyen átvészelik a nyár aszályos időszakait és közvetlenül képesek támadni az őszi vetéseket. Ez alól egyedül a búza fahéjbarna levélfoltossága kivétel, amely ősszel nem fertőz, de, ha ezek a kórokozók zöld, megfertőzhető lombot találnak a nyár folyamán az árvakeléseken, akkor elindítják a fertőzési folyamatot és tovább növelik az őszi vetéseket fenyegető inokulum mennyiségét.

A kórokozók másik csoportja, döntően az egyes rozsda betegségek viszont biotrófok, azaz csak élő növényi szöveten élnek meg és szaporodni is csak azon képesek.  E kórokozók élete a gazdanövény életétől függ. Ha a növény elpusztul, vele pusztul biotróf parazitáinak egész csoportja is.


Dúsan zöldellő árvakelés (fotó: Hertelendy P.)

Mi van akkor, ha a nyár folyamán ezek a kórokozók mindig találnak élő, zöld, megfertőzhető állományokat, vagyis szép zöld, fertőzésre alkalmas árvakeléseket? Abban az esetben, ha a fertőzött fő-, vagy árvakelés egyidejűleg van jelen a fertőzetlen fő-, vagy árvakelés közelében, akkor a fertőzési folyamat beindul. Ha kialakul a csapadékos nyár miatt egy „zöld futószalag”, vagyis a biotróf kórokozók folyamatosan, a nap 24 órájában találnak megfertőzhető állományokat, akkor ősszel, a hatalmas felületen termesztett őszi kalászosok kelésének idejére, nemcsak a nekrotróf kórokozók, hanem a biotróf életvitelű kórokozók kártételével is számolni kell.

A “zöld futószalag” gondos tarlókezeléssel megszakítható. Más előnyei (vízkészletek megóvása, pentozán hatás kivédése, gyomosodás visszaszorítása, stb.) mellett a tarlók ápolása sokkal kisebb anyagi ráfordítással, az őszi fungicides kezelések durván pénztárca apasztó szükségességét is kiküszöbölheti. Érdemes figyelni a tarlókra, helyes gondozásukkal nagy költségektől tudunk megszabadulni!

Hertelendy Péter

Agrofil-SzMI Kft.

Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre!

9235 Püski, Petőfi Sándor utca 7.
Agrofil-SZMI Kft.